Vácszentlászló község

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Gödöllői kistérség
Lakosság: 2013 fő
Terület: 29.87 km²
Népsűrűség: 67,39 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 28

Fekvése

Pest Megye keleti szegletében, Gödöllő városától 16 km-re, utak találkozásánál található Vácszentlászló Község. Az ősi magyar település a Hajta két partján húzódik, s az első Világháborútól kezdődően új falurészekkel bővült. Belterülete: 188 ha, külterülete 2.987 ha, lakóinak száma 2005. december 31-én 2.024 fő.

Története

Az M3-as autópályától délre, Gödöllőnél Zsámbok felé letérve érhető el a település.

A falu területéről vaskori régészeti leletek kerültek elő. Első okleveles említése egy nádori ítéletből való, mely 1394-ben kelt. (Későbbi birtokosai: Zsigmond király, Rozgonyiak, Báthoryak, Esterházyak - 1860-ig.) A török hódoltság kezdetén lakott település, a tizenötéves háborúban (1593-1606) elpusztult. 1689-től népesült be újra. Az 1840-es évekig Valkószentlászló néven szerepel, akkor kapja vissza mai nevét.

Nevét I. László királyról kapta.

A török hódítás idején a budai szandzsák pesti Nahijéjébe tartozott.

A 15 éves háború után visszatelepült Szentlászló népességére és gazdálkodására nem sok adattal rendelkezünk. Portaszám szerint akkora a település 1626-ban, mint 1588-ban volt, azaz 3 portás. Ezidőtájtról eredhet a Hajta patak neve, valószínűleg a hajtani, malmot hajtani jelentésből.

Szentlászlónak nyilvánvalóan már az Árpád korban, az Anjou-korban is volt saját községi igazgatása. A szentlászlói községbírói szervezetre nézve a legelső adatunk 1557. október 23-án kelt, amikor említik Hágó Péter bírót. A második adatunk 1568-ból való. A XVII.század elején a török hódoltség területén a kettős hatalom bonyolult viszonyai közepette kialakult a parasztvármegye, amit az 1703-ban kitört kuroc szabadságharc idején a labanc fél is megkisérelt,- sikertelenül – feléleszteni. A kuruc szabdságharchoz Szentlászló fiataljai is csatlakoztak.

Területünkön hol a kuruc, hol a labanc szedte az adót. A község címere Szentlászló első ismert pecsétje (1691) tartalmának felel meg. A környéket birtokló Eszterházy család a XIX.század második felében eladósodása miatt a birtokait kénytelen volt eladni. A birtok egy része koronabirtok lett, amit Ferenc József kapott koronázási ajándékként, míg a másik részét báró Schossberger Zsigmond vásárolta meg 1873-ban. Az 1848-as forradalom idején a mintegy ezer fős népességű faluból számosan álltak be nemzetőrnek. A korabeli névszerinti összeírás száz fő részvételéről szólt.

A falu a szabadságharc idején a nagy hadfelvonulások útján kívül esett, ezért kevés kár érte. A település gazdasági viszonyait alapvetően továbbra is a mezőgazdálkodás határozta meg.A XVIII-XIX.században csupán néhány iparos dolgozott a faluban, így a kovács, a molnár, a mészáros.

A XX.század első felében kezdett növekedni az iparral foglalkozók száma, s hasonló bővülés történt a kereskedelemben is. Az első világháború idején a férfi lakosságból bevonult 217 fő, akik közül 52 személy hősi halált halt.

A második világháború a falut 1944.őszéig csak közvetve érintette, majd a Vácszentlászlón és környékén lezajlott katonai események részei voltak annak a nagyszabású magyarországi hadműveletnek, melyek Budapest körülzárását tűzték ki célul. Vácszentlászlón november 17-én ugyan befejeződtek a harcok, de a háború még a környező településeken dúlt. A háború után 1950-ben a bírói és főjegyzői irányítású közigazgatást felváltotta a szovjet tipusú tanácsrenszer. 1970-ben Vácszentlászló és Zsámbok községeket Valkó nagyközség tanácsához csatolták, s a község az önállóságát 1990-ben nyerte vissza.

Nevezetességei

Szobor, emlékmű, műtárgy: Nepomuki Szent János

A Galga-vidék, melynek peremterületéhez tartozik Vácszentlászló, a nyugati palócság legdélibb területe. A Cserháthoz csatlakozó Gödöllői-dombság és az Alföld északnyugati peremének határán fekszik.

A római katolikus templom kertjében áll Nepomuki Szent János 1777-ben készült szobra. A Szent László tiszteletére szentelt templom alapkövét 1743-ban tették le, tornyát 1838-ban építették. A templomot 1867-ben és 1912-ben megújították, az eredeti barokk épületre már csak a bejárati kapu emlékeztet. A homlokzatból kilépő tornyon figyelhetjük meg a régi barokk kaput. A Vácszentlászlói népi hagyomány Szent László király lovának Lábnyomából eredezteti a Hajta patakot. A község központjában látható az 1920-ban közadományokból emelt, gránátot dobó katonát ábrázoló szobor, Körösfői-Kriesch Aladár műve.

„Völgy, ez egy mérsékelt két magaslat közt éjszakról keletnek elnyúló szép rét, melynek éjszak felöli részén egy forrás fakad, mely Kis vígan csergedező patak sávvá alakulván kelet felé mintegy kétezer lépésnyi távolságra a határban létező egyetlen malmot hajtja. A forrás eredetét a nép ajka, miután a forrásnak patkó alakja van, Szt. László Magyar Király lova lába nyomától származottnak mondja…”

Római katolikus templom (Szent László) - Műemlék, építmény: Templom Cím: Vácszentlászló, Fő u. 31. Telefonszám: 28/485-282

Űzhető sportok: Horgászat

Galgahévizi víztározó (horgászhely) Terület: 2,0 ha Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő Kapcsolattartó: Galgamenti HE Cím: Vácszentlászló

Vácszentlászló, megközelíthető a 3. sz. valamint a 30-as főútról autóbusszal, autóval a környező községekből.

Következő községek

További községek